Három- vagy négykerekű görkorcsolyát vegyünk?
Netán 5 kerék?
Bevezető...
Az utóbbi években gombamód elszaporodtak a görkorcsolyát gyártó cégeknél a háromkerekű görkorcsolyák. Szokták őket triskate elnevezéssel is illetni. Majdnem minden cég kihozta a maga modelljeit, így egy kissé divat is lett ebből. Számos tévhit és legenda kering ezekről a görkorcsolyákról. Az új tulajdonosok gyakran meglepődnek vásárlás után, pozitív és negatív irányba egyaránt. Egy dolog biztos, hogy ezekkel görkorizni más, mint a régebbiekkel, és a "szakmában" is sok még a vita erről.
Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy érdemes e 3 kerekű görkorira váltani, milyen esetben indokolt, mikor nem. Megírjuk azt is, hogy mi az előnye/hátránya ezeknek a görkorcsolyáknak. Azt is taglaljuk, hogy ha már háromkerekű vásárlása mellett döntöttünk, akkor milyet szabad és milyet nem megvenni.
Egy kis történeti visszatekintés...
A görkorcsolyázás történetében sokféle kerékmérettel és darabszámmal kísérleteztek a gyártók és az önjelölt újítók. Régebben még olyan görkorcsolyát is készítettek, amelyben egy darab, kemping kerékpár méretű kerék forgott a cipő mellett. A görkorcsolyák tömeges elterjedésénél a 4 darab kisméretű 50-80 mm-es kerekek játszották a főszerepet évtizedekig.
A legtöbb görkorcsolyában az 52 mm-es től a 84 mm-es fitness kerékméret volt, és ma is ez a jellemző a legtöbb görkorcsolyára. Kialakult a párhuzamos illetve az egysoros (inline) kerékelrendezés. Ez utóbbi a népszerűbb, bár reneszánszát éli ma is a párhuzamos görkori, amit még retro görkorcsolyának, parallel görkorinak vagy quadnak is neveznek.
A szokásos utcai vagy fitness görkorcsolyákhoz képest a gyorsasági verseny görkorcsolyázásnál a nagyobb sebesség és a hatékonyabb hajtás igénye merült fel, ezért az ilyen görkorcsolyáknál 4 helyett egyre elterjedtebbek lettek az 5 kerékkel szerelt görkorcsolyák. Ez - a kisebb gördülési ellenállás és a hosszabb sín miatt - hatékonyabb hajtást, jobb iránytartást és nagyobb sebességet eredményezett. A hosszabb sín miatt a manőverezhetőség csökken, viszont az egyenes gurulásban zajló versenyeknél ez nem szempont.
A görkorcsolya versenyeknél kiemelkedő követelmény lett a sebesség növelése. Elkezdték a kerekek méretét és darabszámát növelni. Eleinte 5x80-84 mm lett, majd próbálkoztak 5x90 mm-es szettekkel is. Ez utóbbinak komoly hátránya volt a meglehetősen nagy súly, ezért visszatértek a 4-es szettekhez, de nagyobb 100-110 mm-es kerékméretekkel kialakítva. Pillanatnyilag maximum a 4x110 mm-es görkorcsolya kerékméret a megengedett a zárt pályás görkori versenyeken.
A maratoni görkorcsolya versenyeken viszont nincs kerékméret előírás, így
a 125 mm-es kerekek kerültek előtérbe. Ez a kerékméret az országúti
futamokban már könnyebben gurul az egyenlőtlen aszfaltminőségű utakon.
Ebben a méretben viszont kezelhetetlen a 4x125-ös sínhossz és a
görkorcsolya súlya is tetemes lenne.
Így alakultak ki a ma is népszerű 3x125 mm-es országúti verseny
görkorcsolyák. Ezek mintájára kezdték el építeni és divatba hozni a
gyártók a háromkerekű görkorik utcai változatát is. Ezeket
hívják még triskate görkoriknak is, amelyből, freeride, freestyle és
fintess változatok is készülnek.
Mekkora legyen a kerékméret?
Első és legfontosabb szempont, hogy a célnak megfelelő! A görkorcsolya kerékméret mindig egy kompromisszum kérdése. Attól függ, hogy a görkorival mit szeretnénk csinálni, hogyan szeretnénk haladni, manőverezni és milyen stílusban szeretnénk görkorcsolyázni.
Elvileg lehet a 3x125 mm-es szettekkel is ugrálni a rámpákon, de nem lesz felhőtlen az érzés eközben. Ne tévesszenek meg minket a görkorcsolya gyártók promo videói! Itt profi görkorcsolyások vesznek részt a forgatáson, akik bármilyen görkorival bármit megugranak és bemutatnak egy jó reklámfilm kedvéért. A mindennapjaikban ők sem 3x125-ös görkorcsolyákat használnak pl. félcsövezésre vagy korláton történő csúszkálásra. Sajnos megtévesztőek azok a videók is, ahol közismert görkorisok a városban csapatják ilyen, óriás kerékkel szerelt görkorcsolyákkal. Az ilyen videókat látva, a kezdőnek is kedve támad ilyet vásárolni, abban a hiszemben, hogy ő is ilyen vagány lesz. A tények viszont hamar szembefutnak. Ezekkel a görkorikkal nehezebb megtanulni a megállást, a kanyarodást és más manőverezést. Egyedüli előnyük lenne a gyorsabb gurulás, de sok kezdőnek még ez is ijesztő, mert nem tudnak megállni vele.
A görkorcsolya paraméterei...
Egy görkorcsolyától, a felhasználás céljától függően, néhány alapvető dolgot várunk el: gyors, könnyen manőverezhető, kényelmes és könnyű legyen. Egy görkorcsolyában ez a négy feltétel nem hozható össze maradéktalanul és a legtöbb esetben kompromisszumokra kényszerülünk.
Például egy kényelmes, nagyon jól manőverezhető agro görkori nem könnyű és egyáltalán nem gyors. Fordítva is igaz, egy gyorsasági görkorcsolya könnyű, gyors, de nehezen manőverezhető. Szóval ezekben a paraméterekben mindenképpen kompromisszumot kell kötnünk, mert olyan görkorcsolyát még nem találtak fel, amelyik mind a négy paraméterben a maximumot hozza. A triskate görkorikat próbálják időnként ebbe az "álomgöri" kategóriába sorolni.
Ha mélyebben belenézünk a triskate görkorcsolyák világába, akkor rájövünk
arra, hogy koránt sem ideális ez a kori típus. Lássuk miért.
A nagy kerékméret elvileg nagyobb sebességet eredményez. Elvileg az is jó,
hogy a három kereket könnyebb szorosan és optimálisan elhelyezni a cipő
alatt, mint a négyet. De ezzel a megoldással keletkezik egy újabb
probléma. A szerkezet instabillá válik, billenékeny, a bokát
fokozottan terheli. Ezért a gyártók a legtöbb háromkerekű
görkorcsolyát masszív, kemény, magas szárú műanyag cipőhéjjal látja el.
Emiatt megnő a súlyuk és a merevsége miatt meg a hajtás élménye,
hatékonysága is elvész (a lábszár mozgása, szabadsága is korlátozott).
A létező legrosszabb megoldás a nagy három kerék fitness cipőre szerelve. Néhány gyártó ilyet is forgalmaz úgymond a száguldozni vágyó kezdők számára, akik kényelmes és könnyű görit szeretnének. Ezzel több baj is van. Egyrészt ezekkel a fitness cipőkkel nehéz a görkorcsolyát ekkora kerékméretekkel irányítani, megállítani, másrészt a puha cipőben tartásproblémák adódhatnak. Főleg a kezdőknél. A cipő bedől, hamar félre taposódik, így a kezdő nehezebben tanulja meg vele az alapvető technikákat helyesen és biztonságosan kivitelezni.
Szintén gond van az olyan görkorcsolyákkal is, ahol a három kerékméret kicsi, 90-100mm közötti. Ezek a görkorcsolyák nem gurulnak jobban egy 4x80-as hagyományos görkoriknál, sőt, a 3x90-es tetemes sebességcsökkenéssel jár a 4x80-hoz képest is. A 3x100 az jó esetben a 4x80 -as szettel azonos sebességgel gurul (már, ha az átlagosnál jobb kerék kerül bele - nem jellemző).
Hogy miért ez a furcsaság, hogy a három kerekű görkorcsolya lassabban gurul mint az ugyanolyan méretű és anyagból összerakott négykerekes görkorcsolya? A következő pontban megvilágítjuk ezt is.
A gördülés fizikája...
Az, hogy a görkorcsolya milyen könnyen gurul azt a gördülés és a hajtás közben fellépő igen összetett erőhatások határozzák meg. A gravitációs erő, a rugalmassági erő, a súrlódási erő és az alakváltozási erőhatások összessége határozza meg a görkorcsolya viselkedését.
Egyenes gurulásnál a testünk súlya terheli egyrészt a kerekeket másrészt a csapágyakat. Ennek a terhelésnek köszönhetően a csapágy alkatrészei és a kerék anyaga kicsit benyomódik, deformálódik, majd tovább gördülve visszanyeri eredeti alakját. Ez azt jelenti, hogy gördülés közben ezek az alkatrészek állandó alakváltozásra vannak kényszerítve, ami energiát vesz el a rendszerből és fékezi a gurulást az amúgy is meglévő súrlódás mellett. A mozgási energiája a rendszernek szép lassan hővé alakul és a görkorcsolya megáll.
Ezt a folyamatot lassítani úgy lehet, ha a gördülést csapággyal, a csapágy kenésével segítjük elő. (Régebben a görkorcsolya kerekekbe nem tettek csapágyat, hanem csúszó perselyes rendszerű volt.) A tapasztalat azt mutatja, hogy gördülés hosszát elsődlegesen nem a csapágy minősége szabja meg, hanem legalább háromnegyed részben a kerekeknél jelentkező gyűrődési munka. Elviekben a kerék keménységének a növelésével az alakváltozás mértéke és az energia elnyelés is csökkenthető. De ez csak egyik oldala a dolognak.
Az energia elnyelésben a másik fontos tényező a kerék anyagának a rugalmassága. Megfelelő anyag megválasztásával elérhető, hogy az alakváltozás ellenére, a kerék jó rugalmassága "visszaadja" az energia egy jó részét, így akkor is jó gurulási tényező érhető el, ha a kerék nem kemény! (A régebbi verseny görkorcsolyákban ma már nagyon puhának minősülő 78-82A-s kerekek voltak és még a mai szemmel is meglehetősen jól gurultak - lásd az alábbi videót, ahol egy kb. 20 éves 5x78A-s versenygörkorcsolya jelentősen "legurul" egy mai "korszerű" 3x100mm-es görkorcsolyát)
Ezzel magyarázható az a tapasztalati tény, hogy némely görkori kerékgyártó relatíve puha, 80-84A kerekei jelentősen jobban tudnak gurulni, mint más gyártók kemény 86-90A-s osztályú kerekei. Ez utóbbi kerekek hiába kemények, ha az anyaguk olyan mikro-szerkezetű, hogy a belső súrlódás, a mozgás energiáját elnyeli, felemészti, és így mégsem gurulnak az elvárható módon.
Ez a jelenség fokozódik akkor, ha a csökkentjük a kerékszámot. Ebben az esetben a kerék deformációja még nagyobb lesz a többletterhelés miatt, így több energia megy el a deformációra, és kevésbé fog gurulni a görkorcsolya. Régebben emiatt váltottak a versenyzők, a lassú 4-es ről a gyorsabb 5-ös verseny görkorcsolya szettekre.
Tehát elmondhatjuk, hogy
a kerékszám csökkentése, ugyanolyan paraméterek mellett, sebesség
csökkenést eredményez!
A jelenség könnyen kipróbálható. A négykerekű sínből, középen,
csavarozzunk ki egy kereket, míg a másik lábon hagyjuk meg az eredeti
összeállítást. Már az első pár méteren hajtva azonnal szembesülünk a
teljesítmény csökkenéssel. Zavaró is lesz hajtás közben az eltérő
viselkedés.
A fentiek mellett a görkorcsolyakerék gördülési tulajdonságait még más tényezők is befolyásolják. A poliuretán anyagának az összetételén kívül számít még a kerékmag anyaga, rugalmassága és a geometriai mérete, kiképzése. (Az, hogy milyen arányban van a "felni" átmérője a poliuretán réteghez képest, milyen a küllő szerkezete, milyen anyagból van, stb.)
A nagyobb, 100 mm feletti görkorcsolya kerekeknél arányaiban a poliuretán vastagsága jóval kisebb a kerékmaghoz képest, mint az általánosan használt kisméretű kerekeknél. Emiatt, ha a tervezést nem szúrják el, akkor ez javíthatja is a gördülési tulajdonságokat. Pont emiatt kezdenek megjelenni a görkorcsolyáknál is az olyan alumínium (könnyűfém ötvözet) kerékmagok, amit a sírollereknél - a nagy terhelés miatt - már évtizedek óta használnak.
Ezek a tulajdonságok hajtás közben jelentkező összetettebb dinamikai körülmények között még jobban előjönnek, érvényesülhetnek. Ezért folytat a legtöbb gyártó komoly fejlesztéseket a kerék típusok kidolgozására. Emiatt is kerülnek néha nagyságrendekkel többe a márkás kerekek, a látszólag ugyanolyan névtelenekhez képest.
Összefoglalás...
A háromkerekű görkorcsolyák előnyei:
- A nagy kerékméret miatt könnyebb a görkorcsolya átgördülése az akadályokon és a rossz útburkolaton.
- A három kereket könnyebb a talp alatt optimálisan elrendezni, hogy alacsonyabb legyen az építés, a tengely terhelés.
- A kerekek közelítésével jobb manőverezés, a távolításával jobb hajtási/sebesség tulajdonság érhető el.
- A három kerék hosszú sínbe szerelésével jó menettulajdonságú maratoni verseny-görkorcsolya építhető.
- A görkori kerék rövid sínbe szerelésével javítható a manőverező képesség.
- A görkorcsolya gyártók szempontjából az is fontos, hogy relatíve jó gurulás érhető el olcsóbb, igénytelenebb kerék szettekkel is.
A háromkerekű görkorcsolyák hátrányai:
- Ahhoz, hogy jól guruljanak nagy, 100 mm feletti kerekeket kell alkalmazni, ami megnöveli az építési magasságot.
- A magas építés miatt ezek a háromkerekű görkorcsolyák jobban terhelik a bokát, erősebb, masszívabb görkori cipőt kell gyártani hozzá.
- A magas építésűk miatt a gyengébb bokával rendelkező görkorisoknak nagyobb megterhelést, kényelmetlenséget jelent.
- A kezdő görkorcsolyázók nehezebben tanulják meg vele a kanyarodást, a fékezést és általában az irányítását is.
- A nagyobb erőhatások és a fokozottabb bokaterhelés miatt könnyebben feltörik a lábat ezek a görkorcsolyák.
- A rövid sínbe szerelt háromkerekű görkorcsolya lejtőzésnél kevésbé stabil, beszitál. Ez nem mondható el a hosszú sínes görkorikról.
- A rövid sínbe szerelt három nagy kerékkel nehezebb az emelkedőn felhajtani.
- A három kis kerék (100 mm alatt) számottevő sebességcsökkenést eredményez görkorcsolyázásnál.
- A nagy bokaterhelés miatt a háromkerekű görkorcsolyák többségét masszív, kemény cipőkkel építik, ami nehéz, korlátozott mozgási szabadságot biztosít.
Ajánló...
A háromkerekű görkorcsolyáknál a felhasználás módja dönti el, hogy ajánlahtó vagy nem.
A hosszú sínes háromkerekű görkorcsolyát a (nem zártpályás) görkori versenyzőknek ajánljuk vagy azoknak, akik változatos és néha rossz útviszonyok mellett nagy sebességgel szeretnének sok kilométert görkorcsolyázni. A fenti görkorcsolya típusoknál általában rövidebb szárú maratoni cipőket alkalmaznak. Versenyzési célra viszont a szár nélküli "bokacipőket" használnak.
A rövid sínes
háromkerekű görkorcsolyát azoknak a haladó görkorcsolyásoknak ajánljuk,
akik sokat és tempósan görkoriznak városban, változatos terepviszonyok
mellett. Ezek a görkorcsolyák feltétlenül masszív keménycipősek (hardboot)
legyenek!
A manőverezési élmény fokozható, ha az első kereket egy pár mm-el feljebb
emeljük, ha a sín engedi, vagy kisebb kerekeket teszünk oda. Így egy
"fél-banán-szerelés" (half-rockered) jön létre, a korcsolya még jobban
manőverezhető. Hátránya, hogy az ilyen görkori lejtőzésnél nagyon
beszitálhat és emelkedőn se túl jó mászni vele.
Kezdőknek ezt az összeállítást nem javasoljuk!
Nem ajánljuk a háromkerekű görkorcsolyákat a kezdőknek!
Tartás problémát okozhatnak, nehezebben tanulnak meg vele fékezni és
kanyarodni. Kellemetlen lehet az is, hogy az ilyen görkorcsolya többlet
bokamunkát igényel és egy edzetlen, ehhez a mozgáshoz nem szokott
görkorisnak ez kellemetlen élményt jelent.
Nem ajánljuk a háromkerekű görkorcsolyát abban az esetben sem, ha görkorcsolya gyenge vagy másodosztályú kerekekből van építve, mert ezek nem gurulnak olyan jól. A gyártók többsége az új görkorcsolyákat soha sem a csúcskategóriás kerekekkel árulja, költség hatékonyság és választéképítés miatt. Előfordulhat az, hogy a régi, de jó kerekkel felszerelt négykerekű görkorcsolyánkkal kellemesebben fogunk gurulni, mint az új háromkerekűvel.
Nem igazán ajánljuk a háromkerekű görkorcsolyákat a freestyle szlalomozóknak vagy az errefelé kacsintgatóknak sem. Bár mostanában néhány versenyző elkezdte használni freestyle versenyek egyes számaiban is, de a tapasztalatok megoszlanak ez ügyben.
Nem ajánljuk a háromkerekű görkorikat a különféle elemeken történő görkorizáshoz sem. Erre a célra a masszív építésű agro görik sokkal alkalmasabbak. Mérsékeltebb igénybevételnél a keményebb, 4 kerekű freeride görkorcsolya alkalmasabb lehet.
A "hagyományos" négy kis kerékkel (80 mm és alatta) szerelt görkorcsolyákat ajánljuk a kezdőknek, mert hamarabb lehet vele megtanulni biztonságosan görkorcsolyázni. Könnyebb vele elsajátítani a kanyartechnikákat, a koszorúzást, a hatékony fékezést. Banánba szerelve kimondottan fordulékonnyá válnak ezek a görkorcsolyák, a jégkorcsolyázás érzését adva a görkorisnak is.
A "hagyományos" négy nagykerékkel (90-110mm) szerelt görkorcsolyákat, főleg maratoni cipővel, a hosszú gurulásokat, nagyobb egyenes utakat megtenni kívánó göriseknek ajánljuk. Ezek a szettek kiemelkedően jó gurulással rendelkeznek és a hosszabb sín miatt jó a stabilitásuk is, ami lejtőn lefelé kamatoztatható.
Mi a helyzet akkor az ötkerekes görkorcsolyákkal?
A régi, versenyzési célokra gyártott ötkerekű görkorik gyakorlatilag
eltűntek a kínálatból, mert a kerékméret drasztikus növelése miatti
sebesség növekedés a feledésbe küldte ezeket a típusokat.
Azaz majdnem...
A mai napig megmaradtak az öt kerekű görkorcsolya szettek egy-két speciális területen. Ötös szetteket alkalmaznak a lejtőző (downhill) görkorcsolyások, amiatt, hogy a hosszú sín jó stabilitást biztosít, és nem szitál a görkoris alatt lejtmenetben. Ezekben a downhill görkorcsolyákban nagyobb, 5x90-es szetteket használnak, és ezáltal lehetséges akár 100 km/h körüli gurulás is a meredek utakon, lejtőkön lefele. A downhill-ozásnál nem a versenygöriknél szokásos bokacipőket használnak, hanem masszív freestyle/freeride cipőre szerelik az ötkerekes szetteket. Ennél a sportnál az önsúly nem számít, a fékezésen és a kanyarodáson kívül nem csinálnak vele más manővert.
Előszeretettel használják még az 5x80-84 mm-es görkorcsolyákat a nordic blading stílushoz is. Ennél a stílusnál botokkal is segítik a haladást a sífutáshoz hasonlóan. Itt kimondottan előnyös a hosszú, alacsony építésű, stabil gurulású sín, mert botozáskor nem csavarodik félre a cipő. Ez a görkorcsolyázási stílus elsősorban a skandináv országokban közkedvelt, ahol a sok sífutó nyáron ily módon túrázik/edz nagyokat a kerékpár utakon, a téli szezonra készülve.
Kimaradt a cikkből egy háromkerekű görkorcsolya család, a terep görkorcsolyák. Erről a kategóriáról majd külön cikkben írunk még...
A cikkben szereplő, nem saját képeink forrása:
https://www.introinto.com.au/introduction-to-the-world-of-roller-skating/
Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítségét az alábbi göris
barátainknak:
Ági, Klári, Szilvi, Ákos, Attila, Gyari, Zoli.
Frissítve:2020.10.15. Kérdés, észrevétel: dunaguri@gmail.com emailcímen