Görkorcsolya csapágyak és karbantartásuk

A görkorcsolya kerék könnyű forgását golyóscsapágyak biztosítják. Kerekenként kettőt alkalmaznak a két oldalon. A párhuzamosságot a csapágyak közötti belső távtartók illetve a kerékben kialakított csapágyfészek biztosítja.

Bevezető

A görkorcsolyákban kétféle csapágytípust alkalmaznak. A leggyakoribb a 608-as típus, melynek mérete 22x8x7mm. Régebben alkalmazták a kisebb méretű 16x8x5mm-es 688-as típusú csapágyat is. Ez utóbbi kisebb, könnyebb és egykoron a versenygörkorikban használták a súly csökkentése miatt. A boltokban még kapható, de ma már elvétve használják ezt a típust.
Sírollerekben, skike görkorcsolyákban, a nagyobb kerékméret miatt, a fentieknél nagyobb méretű csapágyat is alkalmazhatnak.
A görkorcsolyákban használt csapágyak anyaga szerint acél illetve kerámia csapágyak lehetnek. Az alkalmazott acélok minősége, felületi kiképzése, kopásállósága elsőrendűen maghatározó a csapágy élettartama szempontjából. Többnyire krómacélokat használnak, némely esetben, a drágább modellekben, rozsdaálló kivitelben is.
Elmondhatjuk, hogy a csapágyak többsége nem szereti a vizet! Ha az úttestről víz kerül a csapágyba, akkor rozsdásodásra és a csapágy tönkremenetelére számíthatunk, ezért kerüljük az esőben való görkorcsolyázást!
A kerámia csapágyak kerámia alkatrészei keményebbek mint az acél, ezért kopásállóbbak is és emellett könnyebben is gördülnek. Itt többféle típust ismerünk. A legegyszerűbb kerámia csapágyban csak a golyók készülnek valamilyen, általában szilícium alapú kerámiából. A full-kerámia csapágyakban a csapágygyűrűk is kerámiából készülnek.
A kerámia csapágyak élettartama 2-3 szorosa az acélénak, de sajnos az áruk is 4-5x nagyobb. Másik előnye ennek a csapágytípusnak a korrózióval szembeni ellenállás, a jobb gördülőképesség és a kenőanyagok iránti kisebb érzékenység. Alkalmazásuk elsősorban a verseny görkorcsolyákban ajánlott, ahol nagy az igénybevétel, fontos a jó gurulás és az esőben történő alkalmazás.

A csapágy részei.

A külső gyűrű illeszkedik a görkorcsolya kerékben kialakított csapágyfészekbe. A kettő pontos illeszkedése is fontos a kotyogásmentes könnyed gördülés szempontjából. A külső gyűrű belső oldalán van kialakítva a golyók számára egy vályú. Ha por, homok kerül a csapágyba, akkor ez a gyűrű szokott kikopni és okozza a csapágy kotyogását.

A belső gyűrű a távtartók és a csavarok segítségével a sínhez illeszkedik. Ennek a belsejében is van vályú a golyók számára. A minőségibb csapágyakban a belső gyűrű pereme lépcsős kialakítású, hogy a porvédő jobban zárjon és hatékonyabban tartsa távol a szennyeződéseket a csapágy belsejétől.
Megjegyezzük, hogy úgy a külső-, mint a belső- csapágy-gyűrű anyaga meghatározó a csapágy élettartama szempontjából. A jó csapágyak gyűrűi kiváló, lehetőleg rozsdaálló, kopásálló és vastag anyagból készülnek.

A csapágygolyók a két gyűrű között gördülnek a vájatokban, minimalizálva a súrlódást. Egy 608-as csapágyban általában 7 golyó van. Ezek anyaga acél vagy kerámia. Minél simább fényesebb a felületük, annál jobban gördülnek.

A csapágy-kosár szerepe az, hogy optimális távolságban tartsa egymástól a golyókat. Anyaga lehet műanyag (akár teflon is) vagy fém (acél vagy bronz). Zsírozott, nagy igénybevételnek kitett csapágyakban fém a csapágy-kosár, de az olajos kenésnél gyakrabban alkalmaznak műanyag kosarat a jobb olajmegtartó képessége miatt.

A csapágy-porvédő biztosítja a szennyeződések távoltartását a csapágy belsejétől. Anyaga műanyag vagy fém. Egyes típusoknál a jobb víz és porzárás miatt gumiperemmel illeszkednek a belső gyűrűhöz. Azok a porvédők, amelyek kipattintható acél gyűrűvel illeszkednek a külső gyűrűhöz eltávolíthatók, lehetővé téve ezáltal a csapágy utólagos tisztítását kenését. Vásárláskor részesítsük előnyben ezeket a típusokat. A porvédő kialakítása kiemelten fontos a csapágy élettartamát illetően. Görkorcsolyázáskor nagy a porterhelés, ami hamar a csapágyak tönkremenetelét eredményezheti egy rosszul, hézagosan kialakított porvédő esetén. Léteznek szorosan illeszkedő, gumi szimeringes porvédővel szerelt csapágyak is, amelyek por és vízzárósága nagyon jó, ellenben fékezik a csapágyak gördülését. Ilyent lehetőleg ne alkalmazzunk a görkorcsolyánkban.

A kenőanyag biztosítja a csapágy sima könnyű futását. Olajat vagy zsírokat alkalmaznak erre a célra. Az olajozott csapágy kicsit könnyebben fut, hátránya viszont az, hogy időnként pótolni kell az elpárolgott kenőanyagot. Verseny célra általában ilyen csapágyakat alkalmaznak, amelyek állandó karbantartást igényelnek. Általános célokra zsírozott csapágyakat használunk. Ezekből a kenőanyag jellemzően nem csapódik ki, így nem igényelnek pótlást karbantartást. Léteznek átmeneti jellemzőkkel bíró kenőanyagok is, amelyek részben az olajokra és részben a zsírokra hasonlítanak. Ezek összetételében gyakran teflont is találunk, amely jó súrlódás csökkentő adalék.

ABEC és ILQ

Az amerikai ABEC szabvány (Annular Bearing Engineering Committee) 1-től 9-ig osztályozza a csapágyak megmunkálási pontosságát. Fontos tudni azt, hogy ez a szám csak az alkatrészek pontosságát, gyártáskori tűrését adja meg és nem utal a csapágy anyagminőségére és ezzel a várható élettartamára! Egy ABEC 9-es csapágy nem fog 3x annyi ideig tartani, mint egy ABEC 3-as, csak pontosabb megmunkálású ez utóbbinál. A görkorcsolya gyártókat jellemezte egy időben az "ABEC verseny", amelyet az árazásban is alkalmaztak. Nem elsődleges fontosságú egy csapágy szempontjából. (A digitális fényképezőgépek és okos-telefonok megapixel-marketing fogásához hasonlíthatnánk a jelenséget.)
Az ABEC zavar növelése érdekében elterjedt még a csapágyak ILQ számozás szerinti besorolása is. Az ILQ német szabvány, így elsősorban ők, a svájci és a svéd gyártók használják a csapágyak pontosságának jelölésére. Fontos, hogy a szám 9-ig tartó növekedésével a gurulás és a minőség javul, de a várható élettartamot, az acél és a porvédő minőségét ez a szám sem jelöli.

Csapágy gyártók és kiválasztás

A legjobb csapágyakat a svéd, a japán, a svájci és a német gyártók készítik. Ha ezek a gyártók kimondottan görkorcsolyák számára készítenek csapágyakat, akkor ezek választása a legjobb, de sajnos meglehetősen drágák. A görkorcsolya boltokban kapható csapágyak többsége kínai gyártmány, amelyek minőségi- és ár- szórása igen nagy lehet.
Általában akkor vásárolunk csapágyat, ha a régi elkopott, tönkrement. A csapágy kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy milyen célra használnánk. Gyorsasági és maratoni görkorcsolyához elsősorban az olajozott netán kerámia konstrukciók a jók, míg agresszívebb városi korizáshoz, ugráláshoz, szlalomozáshoz inkább a vastagabb falú keményebb, zsírozott csapágyak a megfelelőbbek, akár kisebb ABEC számmal is. Hétköznapi fitness jellegű görkorcsolyázáshoz megfelelnek az ABEC 5-7, szettenként 5-10 ezer Ft-ba kerülő típusok. Ennél jobbat, drágábbat csak indokolt igénybevételre érdemes vásárolni. Agresszívebb görkorizáshoz ne vásároljunk műanyag kosaras csapágyat.
Fontos szempont legyen az is, hogy a porvédő eltávolítható legyen a későbbi karbantartás kedvéért. Első karbantartásnál adott esetben a kerék belső oldalán lévő porvédőt eltávolíthatjuk véglegesen, hisz belülről nem szennyeződik a csapágy, viszont könnyebb később tisztítani, olajozni/zsírozni.
A csapágy kiválasztásánál alapszabály: a jó és zsírozott csapágy, minőségi gyártótól, megfelelő körülmények között használva és kímélve a víztől-portól évekig jó lehet mindenféle karbantartás nélkül!

Csapágyak karbantartása

A fentiekben elmondottak alapján az igazán jó minőségű igényes csapágy, elázás-mentesen használva évekig nem igényel különösebb karbantartást.
Az ilyen csapágyakat mindössze kívülről töröljük meg egy nedves ronggyal, visszaszerelés előtt, amikor a kerékforgatást végezzük. Töröljük ki a sín belsejét is! Figyeljünk a porvédőhöz szorult hajszálakra (a gumikerék összeszedi az útról és a tengely köré, a porvédő résébe csavarja). Ezeket is távolítsuk el, hogy ne jusson a porvédőn belülre. Ne piszkáljuk a porvédőt kemény szerszámmal! A benyomódott elgörbült porvédő fékezi a csapágy gurulását, cseréljük ki!

Az olajozott csapágyak több karbantartást igényelnek annyiból, hogy időnként, akár 100-150 km-enként és versenyen gyakrabban, olajozni kell. A kiszedett kerék csapágyát törölgessük át nedves ronggyal, hogy olajozás előtt a szennyeződést eltávolítsuk, hogy az olaj ne vigye be a golyók közé, majd a porvédő nyílásán keresztül 2-3 csepp olajt juttassunk a csapágyba. Tartsuk vízszintesen a kereket és lassan pörgessük meg, hogy az olaj becsorogjon. Pár fordulat után a felesleget töröljük le és szereljük vissza a kereket.
Elvileg a kerék kiszerelése nélkül is lehet olajozni a csapágyat (főleg egy fecskendőben lévő olajjal), csak ezzel az a baj, hogy nem tudjuk tisztán elvégezni, így a csapágy hamarabb elszennyeződik és szétkopik. Lehetőleg ne tegyük.
Az olajozott csapágyakat gyakrabban kell kiszerelni és kimosni, mint a zsírozottakat. Ehhez vegyük le a kereket, megfelelő szerszámmal nyomjuk ki a csapágyat a fészekből, majd egy kis edényben benzinnel mossuk át, pörgessük ki, szárítsuk meg. Természetesen mindezt legalább az egyik oldalon leszedett porvédővel tegyük meg, hogy a szennyeződések kijuthassanak. Elégséges csak az egyik porvédőt visszatenni és ez kerüljön kívülre visszaszereléskor. A száraz csapágyakat pörgessük meg, hogy nem maradt-e benne homok. Ha akadozik vagy valami maradt benne, akkor a mosást ismételjük meg. A kitisztított csapágyat pár csepp olajjal olajozzuk meg, pörgessük át és a felesleget töröljük le, majd szereljük vissza a kerékbe, sínbe.
Ha szánunk rá pénzt és gyakran kell csinálnunk, akkor csapágyak kimosásához beszerezhető speciális edény, amelybe távtartókkal az egész szettet berögzíthetjük és oldószerrel összerázhatjuk.
Finom szintetikus olajat használjunk a gyorsasági görkorcsolyához, illetve kicsit sűrűbb viszkózusabb olajat használhatunk a "hétköznapi" kenéshez. Ez utóbbi előnye, hogy ritkábban kell utána olajozni, mint a finom olajoknál. Használhatunk speciális "Speed" olajokat is, de teljesen megfelelő a sima varrógép olaj is. Semmi esetre se használjunk étolajat vagy hasonló szerves olajokat!

A zsírozott csapágyak nem igényelnek rendszeres rövid időközönkénti karbantartást! Fontos, hogy ha jól működik, akkor ne szedjük szét, ne tisztítsuk feleslegesen! A legnagyobb baj ilyenkor az, hogy mi nem ugyanazt a kenőanyagot és ugyanabban az adagolásban tudjuk visszatenni, mint amilyent a gyártó hozzá kikísérletezett, így nemhogy jobb, de az esetek többségében gyengébb eredményt kapunk, mintha neki se láttunk volna!
Természetesen kénytelenek vagyunk megtenni, ha jelentős szennyeződés, és főleg ha víz került a csapágyba. Emiatt kerüljük az esőben, a vizes útburkolaton történő görkorizást! Könnyen a csapágy szett halálát jelentheti. Elázás esetén, egy átlagos csapágyban, órákon belül elindulhat a rozsdásodás így haladéktalanul kezdjük meg a tisztítást! A víz ráadásul homokszemcséket is bejuttat így rozsdásodás nélkül is hamar szétkopik és tönkre fog menni a csapágy.
A tisztítás módja a fentebb leírt olajozáséval egyezik meg, ugyanúgy járjunk el. Érdemes visszaszerelés előtt zsírozni speciális csapágyzsírral és nem olajjal. Fontos, hogy a gyértó a csapágy méretezésnél, kialakításánál is figyelembe vette azt, hogy zsírozva vagy olajozva lesz. Nem jó a kettőt összekeverni. Tapasztalat az, hogy ha a zsírozott csapágyat tisztítás után olajozzuk, akkor zajosabb zörgősebb lesz mint előtte, még akkor is, ha viszonylag simán fut. Emiatt célszerű, ha beszerezhető a zsír, inkább zsírozással próbálkozni. A zsírmennyiség nagyon fontos! Ne tömjük tele a csapágyat zsírral, mert ettől nem fog simábban futni, sőt! Tegyünk keveset, éppen elégségeset és gondoskodjunk arról, hogy szétterüljön a golyók között. Ha olajozás mellett döntünk, akkor ettől kezdve a csapágy rendszeres olajozást igényel!
Ne használjunk WD40-et és hasonló csodaszereket! A WD40 oldószer+olaj keveréke, de nem tisztít rendesen és nem is ken rendesen. Félmegoldás, amely többet árt, mint használ, mert az eredeti zsírt részben kioldja és nem pótolja! Ráadásul kívülről befújkálva magával viszi a külső szennyeződéseket is a csapágy belsejébe.

Egy pár gyorstipp összefoglalásként

1. A célnak a görkorizási stílusnak megfelelő csapágyat válasszuk ki!
2. Ha nem akarunk csapágykérdéssel foglalkozni, akkor minőségi gyártótól minőségi csapágyat vegyünk és vigyázzunk is rá!
3. Az ABEC és az ILQ többnyire nem számít tartósság szempontjából!
4. Ne ázz el! Vizes és túlságosan poros útburkolaton ne görizz, inkább menj gyalog ha elered az eső!
5. A jó zsírozott csapágyak nem igényelnek rendszeres karbantartást és kenést, csak kívülről törölgesd le néha őket!
6. Ha már recseg-ropog-zörög, akkor próbálkozz csak a szétszedéssel karbantartással. Előtte felesleges!
7. Az olajozott csapágyakat rendszeresen 100-200 km-enként olajozni kell, néha tisztítani is!
8. Ne keverd az olajozást és a zsírozást!
9. Ne használj WD40-et és hasonló "csodaszereket"!